Március 15-i beszéd elemzése

Az alábbi elemzést kaptam egy ismerősömtől, azt kérik, osszam meg a blogon. Megteszem mert érdekes, bár kétlem hogy a szerző valóban politológus...

"Tisztelt Cipó úr !
Munkatársaimmal elemzést készítettünk Gulyás László beszédéről.
Segíteni szeretnénk, hogy az említett személyről valós, hiteles kép alakuljon ki a közvélemény számára. Az emberek végre a megfelelően tudják értékelni személyét.
Ha lehetősége van, kérem biztosítson megfelelő helyet az írásnak a blogjukon!
Üdvözlettel Zörög Gábor.

Gulyás László ünnepi beszéde

(A multimédiális hatalomátvételre való készülődés jegyében.)

Mostani és az elkövetkezendõ elemzéseinkben arra teszünk kísérletet, hogy 2011-ben a  füzesabonyi közvélemény számára könnyebben értelmezhetõvé tegye a közéleti szereplõk nyilvános beszédeit. Fontosnak tartjuk, hogy a füzesabonyii kommunikációs, retorikai kultúra továbbfejlõdjön. Alapvetõen nem a beszédek, médiaszereplések politikai tartalmát értékeljük, hanem kommunikációs és retorikai elemzéseinkben véleményezzük a mindenkori teljesítményt. Az alábbi elemzés szerzõje a multimediális térben megjelenõ retorikai eseményt értelmezi, vizsgálja a televíziós közvetítésbõl adódó jellegzetességeket, s kísérletet tesz a szónok nonverbális kommunikációjának elemzésére, de kizárólag retorikai-stilisztikai és tartalmi szempontból értékeli a beszéd tartalmát.

Az idei év első jelentõs szónoki megnyilvánulását városunkban Gulyás László polgármester, volt MSZP-országgyűlési képviselő március 15-i beszéde jelentette. László immár sokadik alkalommal tartott szónoklatot március 15. alkalmából, de először újraválasztása óta és a korábbiakkal ellentétben most nem az MSZP, hanem az Összefogás Füzesabonyért  Egyesület felkérésére. (Bár e kettő Füzesabonyban, gyakorlatilag egy és ugyanaz.) A beszédet a 48-as Emlékműtől felvételről közvetítette a Füzesabonyi TV. A felkészülésrõl tudósító médiahírek elmaradtak és a beszéd beharangozását elõkészítõ médiafelületek szerencsére nem teremtettek várakozással teli kommunikációs teret. A  Facebook közösségi portálon a beszéd elhangzása elõtt nem jelentek meg fotók a polgármester felkészüléséről.
Ugyanakkor, füzesabonyi retorikatörténeti tény, hogy a beszéd közvetítését véleményezni lehetett a városban működő blogokon, így  egyfajta tetszési indexet is kaphatott volna az érdeklõdõ felhasználó, illetve mindenki, aki  végig követte a szónoklatot. Sajnos a hozzászólások elmaradtak.
VIZUÁLIS MEGJELENÍTÉS
A közvetítés legtöbbször közeliben (úgynevezett second plánban) mutatta a beszélõt, néha a hallgatóságot közeliben, kis- és nagytotálban adta. A szónok mellett nem voltak láthatók a nemzeti színû lobogók, egy pulpitus mögött beszélt. A pulpitust nem látták el felirattal, átlátszó volt. Mindez a megjelenítés  a tűzoltóautó avatás kellékeit idézte, ugyanakkor László öltözete a  nem az ott viselt kollekció mása, hiszen a sötét öltönyt, fehér inget, kék nyakkendõt akkor tetszetős felöltő és  szovjet mintájú tányérsapka takarta.. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vizuális ingerek nem segítik a szónok nem létező államférfiúi megjelenését, gyengítik a járási szintű vezető imázsát.
NONVERBÁLIS HIÁNYOSSÁGOK
A szónok mindössze egyszer feltekintve (akkor meg is akadva), alapvetõen papírból olvasta fel beszédét. Nem törekedett a szemkontaktus megteremtésére, a felolvasás miatt a retorika alapvetõ eszközét, a valódi odafordulást ezzel mellõzte. László így nem tudta maximalizálni mindazt a hatást, melyet elérhetett volna.
Gesztusai nem voltak, így nem tudták segíteni a beszéd megértését, ugyanakkor nem törték meg a felolvasásból adódó monotóniát sem. A Lászlót felkészítõ kommunikációs stábnak legközelebb érdemes lenne megfontolni, hogy a polgármester, inkább egy rövidebb beszédet mondjon.(Bár akkor az már csak egy konferansz lesz.) így egy felolvasás helyett igazi szónoklattal állhat közönsége elé. A lassú beszédtempó, az érzelemmentes hangszín, a fensőbbséges hanghordozás a szónok megszokott formáját mutatta, így ez sem hitelesítette a beszédet.
TARTALOM ÉS STÍLUS
Tartalmi szempontból az elhangzottakat egy újabb négy éves pangási időszakot megalapozó kampánybeszédeként értelmezhetjük, ezt erõsíti a beszéd zárlata is: „Köszönöm , hogy meghallgattak.” (Bizony sokaknak ez nagy teher volt.)

A beszéd kulcsmondata:”Hisszük és valljuk, hogy nem azért volt a rendszerváltás, hogy hagyjuk visszafelé forogni a történelem kerekét, azt szeretnénk, hogy soha többé ne dönthesse el egyetlen kormány sem, hogy mi mit szeressünk, miben kell hinnünk.” (sic)

A mondatok, gondolatok közötti összefüggést a beszéd teljesen nélkülözte, csakúgy,  mint a történeti áttekintést és az aktualizálást. Elhangzottak még homályos utalások a globális gondolkodásról, a számítógépekkel teletűzdelt kihívásokról, és a 12 pontról, amelyből egyet sem tartott felemlítésre méltónak szónokunk. Nem voltak benne új elemek, nélkülözte a konkrétumokat, inkább a visszafogottság védelmére építve. Elmaradtak a kitérõ történetek, népi motívumok, sõt a viccek is, semmi nem oldotta a városvezetői komolyságot, ugyanakkor a szövegbe való belebakizás átlépett egy zavarónak ható határt.

Az elhangzó beszéd a multimediális térben –Füzesabonyban korábban nem tapasztalt –, nagyfokú aktivitást ért el. Pl. Felkerült a you tube-ra is. Ez az idei március 15-i ünnepi szónoklat legfõbb erénye is egyben.
Gulyás László alulmúlta ugyan a tőle megszokott szintet, plusz még nagy retorikai hátránya az eseménynek – és ez általános magyar retorikai probléma is egyben –, hogy papírból felolvasott értelmetlen, tartalmatlan szöveget kaphatott a beszédet hallgató állampolgár

.Zörög Gábor elemző /www.zöröggaborelemez.hu/  "

Annyival egészíteném ki hogy Gulyás szerintem nem múlta alul a tőle megszokott szintet, hanem FELÜLMÚLTA . Ennyire képes...